A kolonoszkópia vagy vastagbéltükrözés, a vastagbél vizsgálatára használatos endoszkópos vizsgáló módszer.
A vastagbéltükrözés célja az elváltozások felismerése, és azokból szövettani minta vétele.
Kiemelt célja a vastagbélrákszűrés, mely során tünetmentes pácienseket vizsgálnak azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a polipokat, melyekből később vastagbélrák alakulhat ki.
A vastagbéltükrözés előtt szakorvosi konzultáció szükséges. Ennek során a páciens részletes kikérdezése, fizikális vizsgálata segít abban, hogy minden szempontot figyelembe véve eldöntsék a vizsgálat szükségességét, elvégezhetőségét és a technikai kivitelezés körülményeit.
A gasztroenterológus szakorvossal történő konzultáció során az orvos tájékoztatást ad a vastagbéltükrözés menetéről és kockázatairól. Mindezeket követően az orvos előjegyzi a pácienst a vizsgálatra, és meghatározza a szükséges előkészületeket.
A vizsgálat sikeressége részben azon múlik, hogy milyen hatékony a vastagbéltükrözés előtti béltisztítás. Minél jobban sikerült, a vizsgáló annál pontosabb diagnózist tud mondani, illetve vastagbélrák szűrés esetén annál több polipot képes megtalálni.
A sikeres előkészítés feltétele a megfelelő diéta és hashajtás. Ehhez természetesen a vizsgáló orvos előzőleg tanácsokat ad, és különböző készítményeket javasolhat vagy írhat fel receptre. Már ennek során érdemes az orvossal együttműködni. A páciensnek mindenképpen érdemes jelezni, ha fokozottan hajlamos szorulásra vagy érzékeny valamilyen készítményre, illetve ha valamilyen krónikus betegségben szenved (vesebetegség, cukorbetegség).
Lényeges, hogy a vizsgálatot megelőző 1-2 napon gyakorlatilag rostmentes diétán legyen a beteg. Ez azt jelenti, hogy ne fogyasszon húst, zöldségeket, gyümölcsöket, magokat. Ehet viszont vajas kenyeret, sajtot. Az előkészület alatt végig megemelt folyadékbevitel ajánlott. A vizsgálat előtti utolsó napon már csak folyékony étrend javasolt, ebbe belefér például az üres leves, esetlegesen kevés tésztával, iható szűrt gyümölcslé, de a legpraktikusabb a tea vagy a szénsavmentes ásványvíz. A betegek, ha nagyon „éheznek”, akkor nassolhatnak egy kis ropit vagy háztartási kekszet. Természetesen a cukorbetegek és azok, akik nem bírják a koplalást, vihetnek be kalóriát, illetve szénhidrátot (cukrot). Ez lehet cukros tea vagy napi 2-3 alkalommal tápszer. Utóbbi esetében pontosan tudható az is, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz, így cukorbetegeknek ajánlható. Ha a páciensek fegyelmezetten betartják a diétát, az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat idejére tiszta legyen a bélrendszerük.
A másik döntő fontosságú lépés a felírt vagy javasolt előkészítő (béltisztító) készítmény pontos, utasítás szerinti használata. A megfelelő hatás eléréséhez rendszerint több liter (3-4 l) folyadékot kell a szerek mellé fogyasztani, ez a hatóanyagok eredményességéhez szükséges. Előfordulhatnak mellékhatások is, amelyekre a készítmények tájékoztatójának alapos elolvasásával készülhetnek fel az érintettek, ez gyakran segít a mellékhatások elkerülésében is.
A vizsgálat napján az előzetes teendők köre attól függ, hogy a vastagbéltükrözés altatással vagy anélkül történik. Amennyiben altatással történik, akkor a vizsgálat időpontja előtt 4 órával már a folyadék fogyasztást is abba kell hagyni. Ha valakinek szárad a szája, akkor öblögessen, de már ne igyon semmit. A szokásos gyógyszereket – kivéve a véralvadásgátlókat, beleértve az Aszpirint is – beveheti a páciens, cukorbetegséggel küzdő betegeknél külön egyeztetés szükséges.
A vizsgálatra előjegyzett időpontban kerül sor. A vizsgálatot megelőzően még adategyeztetés történik, továbbá lehetőség van a vizsgáló orvostól kérdezni. A vizsgálat előtt beleegyező nyilatkozatot kell aláírni. Amennyiben a vastagbéltükrözés altatásban történik, a páciens az altatóorvossal is találkozik, és az altatással kapcsolatos beleegyező nyilatkozatot is alá kell írni. A vizsgálathoz egyszerhasználatos ruhát biztosítunk az Affidea Gasztroenterológiai Központjában.
A kolonoszkópia egy speciális vizsgáló helyiségben, az úgynevezett Endoszkópos Laborban vagy Endoszkópos Műtőben történik. Amikor a páciens sorra kerül, akkor szólítják és bekísérik az endoszkópos helyiségbe.
A vastagbéltükrözés kellemetlen vizsgálat. Az eszközt felvezetése a kanyargós bélben húzgálja a belet. Ahhoz, hogy a vizsgáló haladni tudjon, és lásson is, fel kell fújni a belet. A széndioxid befúvása szélgörcsöt okozhat. Természetesen a vizsgáló orvos igyekszik csökkenteni a kellemetlenségeket a levegő szabályozásával és a bél csavarodását csökkentő manőverekkel. Az altatás előnye, hogy a páciens nem éli meg ezeket a kellemetlen tüneteket.
Ha altatás nélkül történik a vizsgálat, akkor a páciens az endoszkópos szakasszisztens segítségével elfoglalja a megfelelő helyzetet a vizsgáló asztalon, ami a kolonoszkópia esetén először bal oldalfekvés. A vizsgálat során szükség szerint kell változtatni a helyzetet. Leggyakrabban a vizsgálat kezdete után a pácienst megkérik, hogy forduljon a hátára, majd a technikai szempontoktól függően, esetleg a jobb vagy ismét a bal oldalára kell fordulnia.
Amennyiben a vastagbéltükrözés altatásban történik, az altatóorvos asszisztense megkéri a pácienst, hogy feküdjön fel a vizsgálóasztalra. Ezután vénás kanült helyez be, amelyen keresztül infúziót, altatószert és egyéb szükséges gyógyszert fog kapni. Az egyik kézujj végére úgynevezett pulzoximétert helyeznek fel, ami a vizsgálat során a vér oxigén szintjét folyamatosan méri majd. Vérnyomásmérő is kerül az egyik felkarra, és elvégzik a vizsgálat előtti mérést. A mellkasra öntapadó EKG elektródákat tapasztanak, hogy az altatás során a szívműködést is folyamatosan ellenőrizhessék. Ha mindezekkel elkészültek, akkor stabil bal oldalfekvésbe helyezkedik a páciens. Ha minden készen áll, akkor megkezdik az altatószer adagolását. Ha a páciens elaludt, akkor kezdik a vizsgálatot.
A kolonoszkópia során a cél a vastagbél teljes áttekintése, a kóros elváltozások felismerése és szövettani mintavétel a további vizsgálatokhoz. Ez úgy történik, hogy a műszer munkacsatornáján keresztül egy színesgombostűfejnyi minta vételére alkalmas, úgynevezett biopsziás fogót vezetnek be, és kicsípnek egy kis darabot a nyálkahártyából. Ez kis vérzéssel jár, amely hamar megszűnik, így egyéb veszélye nincs a műveletnek. Az egyértelműen jóindulatúnak imponáló polipokat leveszik, majd tovább küldik szövettani vizsgálatra. A polipok levétele már jóval komolyabb feladat, hiszen az esetek egy részében a mindössze 3 mm vastag bélfalból is ki kell metszeni egy-egy rész. A polipok endoszkópos eltávolítása – az úgynevezett polypectomia – műtéti beavatkozás lehetséges szövődményei a vérzés és a bél kilyukadása (perforáció). Természetesen a művelet során az orvos mindent megtesz ezek elkerülésére. A kimetszés előtt injekciót ad a polip nyelébe vagy lapos polipok esetén az alá, és így elemeli a nyálkahártyát a bélfal mélyebb rétegétől, csökkentve ezzel a perforáció veszélyét. Ez a manőver a vérzés veszélyét is csökkenti. A polip nyelének csonkját vagy a metszés utáni sebet kis fém klip segítségével zárják.
A kolonoszkópia utáni közvetlen időszakban és a vizsgálat napján – altatástól függően – figyelik a pácienst. Eszerint az altatás nélküli vizsgálat után megfigyelés csak akkor szükséges, ha a páciensnek panasza van, vagy ha endoszkópos műtéti beavatkozás miatt a vizsgáló orvos úgy ítéli meg. Altatásos vastagbéltükrözés után általában egy-másfél órás megfigyelés szükséges, ennek során infúziót kap a beteg és folyamatosan ellenőrzik a vérnyomását. Ha lement az infúzió, a páciens teljesen éber, panasza nincs, akkor pár korty folyadékot ihat. Ezután a nővér segítségével felkel és átöltözik. Ha minden rendben, az altatóorvos és a vizsgáló orvos is úgy látja, akkor elbocsátható.
Távozás előtt az orvos konzultál a beteggel a vizsgálat eredményeiről, informálja, hogy mit találtak, vettek-e szövettant, történt-e beavatkozás, és mikor és mik a további teendők, valamint írásos leletet ad. Ha a vizsgálatról készült fotódokumentáció, akkor az is átvehető. A szükséges gyógyszereket a vizsgáló orvos felírja.
A páciens otthon még érezhet kellemetlenségeket, amelyek néhány óra alatt megoldódnak. Vastagbéltükrözés után hasfájás előfordulhat, ami tulajdonképpen szélgörcs, ezért ilyenkor célszerű lehet egy kis járkálás, ami segíti a bennmaradt levegő kiengedését. Az előkészítés során szükséges hasmenéses, híg széklet a végbélnyílást kicsípheti, ezért érdemes kevés “popsikenőcsöt” használni.
A vizsgálat után általában egy-két órával már lehet enni. Általában könnyű étel javasolt, a zsíros és fűszeres ételek nem célszerűek. A vizsgálat napján pihenés javasolt. Másnap már lehet dolgozni akkor is, ha altatásos kolonoszkópia történt. Kivétel, ha nagyobb polip eltávolítása miatt az orvos néhány napos pihenést javasol. Belet szűkítő eltérés esetén folyékony-pépes étrendet írhatnak elő, sőt teljes tápszeres táplálást is javasolhatnak a bélelzáródás veszélye miatt.
Ha a vizsgálat altatásban történt, akkor aznap a páciens nem vezethet gépjárművet. Az altatás nélküli kolonoszkópia után nem tiltott a gépjárművezetés.
Ha a kolonoszkópia során szövettani mintavétel történt vagy az eltávolított polipot küldték szövettani vizsgálatra, akkor annak eredményével újabb konzultációra lesz szükség. A szövettani eredmény általában 2-3 hét alatt érkezik meg. Sok magánintézményben van lehetőség soron kívüli szövettani vizsgálatra, amelynek természetesen külön díja van.
A gombra kattintva időpontot foglalhat
kolonoszkópiás vizsgálatra.